Ugye mennyire idegfeszítő érzés, ha visszaélnek a természeteddel? Sajnos – főleg a mai világban – ha nem vagy résen, többször és többször áldozatává válhatsz a visszaélés csapdáinak. Kicsit általánosítok és megpróbálom kategóriákba osztani ezt a "fogalmat", mivel többféle értelmezést is rejthet magában – én legalábbis így gondolom, hogy létezik:
- Tipikus visszaélés
Amikor a legkorrektebb, legkedvesebb oldaladat nyújtod a másiknak, mire ő visszaél ezzel a "jó" természeteddel. Tehát gondol egyet és azt hiszi, bármit is mond rád, nem szólsz vissza neki, hagyod magadat. Tulajdonképpen kihasználja a jóhiszeműséged. Ez a leggyakoribb eset, védekezés céljából lepd meg az illetőt ugyanolyan bunkó stílussal, hogy lássa: nem vagy lagymatag. Vagy csak egyszerűen ne reagálj a megjegyzéseire, hadd, hogy leperegjen rólad!
- "Titokkürtölő" visszaélés
Amikor szerelmi, vagy egyéb más személyes titkaidat megosztod a másikkal és a kedves "postás" egyből szétkürtöli a többieknek azt. Úgy gondolja, jó poén volt, de nem veszi figyelembe, hogy a másik ezzel cikizés áldozatává is válhat, ez persze függ a meggyilkolt titkok tartalmától. Bizonyosodj meg róla, hogy kinek teregeted ki a magánügyeidet! Vigyázz, lehet, hogy nem is ismered még eléggé azt, akit "barátodnak" tekintesz.
- Kibeszélő visszaélés
Amikor a hátad mögött szépen kibeszélnek. Ez a visszaélés-forma tulajdonképpen az előző folytatása: akadnak olyan gonoszok is, akiknek nem elég eljátszani a "titokkürtölést", még ráadásként jól ki is röhögnek és kibeszélnek. Természetesen mindezt a hátad mögött, így erre te magadtól jössz rá, ami még nagyobb "hideg zuhany". Ebben az esetben hasonló a teendő, mint a tipikus visszaélésnél: érezzék, hogy nem foglalkozol ezzel. A különbség annyi, hogy ilyenkor már ítélkezhetnek rólad, mert hagytál nekik egy nyomós indokot. Ha elfajul a helyzet, keress másik társaságot, akikkel barátkozni óhajtasz!